Minden ami Görény - Fekete Gabriella Görény Klub

• Bejegyzések száma: 76
• Naplónyitás dátuma: 2007. augusztus 12. 17:11

2010. december 05.

01:45

Régen jártam erre, azóta tél lett...sajnos.:((( Viszont a drágáim ismét mesei szépek.:)
Ma elnézegettem Flyt, amint kint szaladgált és ez ugrott be:"Ingó-ringó csengeri violám, kis angyalom".:))) Ne kérdezze senki, hogy miért, ...talán ahogy ott hullámzott előttem.:))) Bár kétségtelen, hogy nehéz Flyt, mint violát elképzelni.:))) De a kis angyal (igaz nem pont abban az értelemben) abszolút stimmel.:) Gyönyörű a drágám, hatalmas és nagyon aranyos. Egyetlen bajom van vele, hogy mostanában mellőzi a húsevést.:( Kimarja a kezemből, eszik belőle pár falatot és másnap a sarokból szedem ki és adom a macskának...és ezt játsszuk pár napja. Hát remélem, azért előbb/utóbb visszaáll.
Közben amíg takarítottam, eszembe jutott, hogy mindig téma szokott lenni az alomhasználatuk is. Fly a nagyon rendes "gyerekek" közé tartozik, 100%-ig alomtiszta.
Szotyika és Maszat: imádni való páros. Remekül elvannak, bár Szotyi néha sokallja Maszat "érdeklődését". Istenien szórakozom, amikor játszanak. Szotyi a csőben rohangál, Maszat kívül követi...legalábbis pár nappal ezelőttig ez így működött. Nem tudom, másnál is így van-e, de nálam a fiúk - lövésem sincs miért, - nem mentek be a csőbe...eddig. Aztán azt láttam, hogy Szotyi lohol a csőben, elérkezik a végére és várja, hogy Maszat megérkezzen. De Maszat nem érkezett...mivelhogy már mögötte lapult szintén a csőben. Szotyika várt, Maszat lapult, aztán egyszerre megbökte hátulról a kisasszonyt.:))) Én még olyan gyorsan kijönni görit nem láttam, mint ahogy Szotyi távozott.:))) Annyira nevettem. Szegény Szotyikám többé nem volt biztonságban a csőben.:))) Azóta a dobozba bujkál, oda nincs az a fiú, aki beférne...bár ahogy elnéztem, lassan Szotyi se fog. Kicsit nehézkesen kúszott ki, amikor hívtam, már aggódtam, hogy pajszer kell hozzá. Maszat nagyon játékos lett...pörög, fut, makog, kergeti Szotyit, mászik rám...szóval igazi göri. De mindemellett teljesen megbízható...ha leszámítjuk, hogy a kis visszakapkodásait ismét alkalmazza. Mondjuk a világon semmit nem csinál, csak megfogja a kezem és ennyi...ezt játék közben is alkalmazza, ha nagyon csikizem.:) Hál' Istennek, ők is rendesen használják az almot, csak sajnos állandóan átcsoportosítják, amitől aztán útba van nekik, tehát keresztül gyalogolnak rajta és olyankor előfordul, hogy némi végtermék a talpacskájukra ragad, onnan meg a ketrec aljára kerül...de az is előfordul, ha kicsit több almot öntök, hogy Szotyi a "felesleget" kikaparja, ha kakival, hát kakival.:)
Bambikám és Bejgli. Kis hercegnőm még csak félig öltözött át...amolyan se nyári, se téliben pompázik. Benguci bezzeg álomi. És milyen édes! Mostanában nem annyira a játék, mint inkább az köti le, hogy minél többet dajkáltassa magát.:))) Hanyatt fekszik a karomba és "élvezkedik"...amíg meg nem unja, nem is lehet visszatenni, mert mind az összes lábával veszettül kapaszkodik. Amíg ő kényeztetteti magát, addig Bambikám az összes húsit behordja a sarokba és őrt áll előtte. Ezen mindig nevetnem kell, ahogy aprócska lánykám levisítja az ötször nagyobb pasi fejét, ha a kaja közelébe megy.:))) Később azért megosztoznak.
Bambikám soha nem volt alomtiszta. Igazából le is tettem róla, hogy valaha az lesz. A legnagyobb gondom, amikor Bejgliékkel összetettem, hogy a két jól nevelt görike mellett ez a kis renitens mit fog alakítani? És láss csodát...talán ha kétszer fordult elő, hogy az alom mellé ment, de azóta soha többet!!!:))) Még hogy nincsenek csodák!!!:)))
Negró, Philip: mindkettő pazar szép téliben, gömbölyűen, szépségesen lustul. Egyáltalán nem méltányolják, hogy lehetne futkosni, játszani. Kb. annyi a mozgásuk, hogy körbejárnak változott-e valami, aztán két oldalról beállnak a lábam mellé és várják, hogy visszamehessenek. Mint akik csak azért élnek, hogy egyenek és aludjanak. Náluk aztán szinte mindig minden kaja elfogy. Meg is látszik most rajtuk.:)))
Shirley, Ghost: na, hát ők viszont egyáltalán nem érzik úgy, hogy tél lenne és valamit tenni kéne a bundácskákkal. És két napja játszani se óhajtanak...pont mint az előző páros. Shirley amint észreveszi, hogy kész a ketrec, már mászik is vissza, Ghost meg utána. Mostanában végre újra esznek húst, bár ez állandó balhé forrás, mert Ghostnak mindig és mindenkor az kell, amit Shirley eszik. Természetesen Shirley nehezményezi, ezért aztán az egész étkezés őrült trappolás, visítás, fújás közepette zajlik. A végeredményt nem szoktam megvárni, mert borzasztó még nézni is, ahogy Shirley körbe-körbe jár szájában a kajával, miközben Ghost ott kocog a nyomában, fütyülve a többi kajára, ő arra bukik ami a kislány szájában van. Mindenesetre a végére csak megoldják, mert mire végzek addigra minden eltűnik.:)
Rubi, Szása: immár szintén habos-babosban. Rubikám hófehér ruciban pompázik és végre kicsit gömbölyűbb, mint szokott lenni. Igencsak ráfér, amilyen kis vékony szokott lenni.:) Mostanában változtak a szokásaik. Eddig a ketrecben "ölték" egymást disznóóllá változtatva az egész környezetüket. Ráadásul szörnyű sivalkodással, bűzbombával járt. Mostanában ez sokkal ritkább. Azt vettem észre, hogy inkább a széna között csinálják a birkózást és szinte hang nélkül. Éppen ezért eléggé későn jöttem rá, hogy mit csinálnak. Valami egészen halk kis makogást hallottam, nem is tudtam, hogy jól hallom-e és ha igen, honnan jön? Aztán körülnéztem és akkor láttam, hogy ott birkóznak a széna között a ládában. Semmi visítás, semmi bűzölgés, csak az az alig hallható hangocska. Vajon mitől változott a dolog?
Alom dolgában náluk sincs semmi hiba, éppen csak arra kell figyelni, hogy túl sok ne legyen az alomtálban, mert Rubi imád a tiszta alomban fetrengeni és ha nagyon tele van, akkor a felesleget módszeresen kitúrja.:)
Héró, Pancser: két gyönyörűséges, kedves babám.:) Talpig téliben.:) Héró mint egy cica, fúrja magát a kezem alá, hogy simogassam...és még...és még...és még!!! Ők rohannak játszani, de úgy, hogy azért mindig szemmel tarthassanak. Hol az egyik, hol a másik, hol mindkettő időről-időre megnézi, hogy hol tartok, felállítottam-e a létrát, ami azt jelenti, hogy a kecóban minden rendben, kaja is bent van, lehet hazamenni.:)))
Általában szinkronban másznak vissza, bár Héró időnként - pl most pár napja is - nem mászik fel, hanem megáll előttem és addig néz, amíg fel nem veszem. Akkor előbb jól meg kell szeretgetni, puszilgatni és csak azután megy a helyére. Pancsika meg addig nem eszik, amíg a kislány nincs mellette...hiába, ő egy LOVAG!!!!:)))
Lara, Mogyi: Fele így, fele úgy! Lara még nem, de Mogyikám teljes téliben van már. Ami elkeserít, hogy az utóbbi időben, nem csak az almot használja valamelyikük, hanem a szemközti sarkot (pont, mint azelőtt Bambi) is. Hogy miért????? Tök mindegy mit csinálok, ergo: kénytelen leszek beletörődni.:((( A másik: eddig mindenkinek megvolt a helye, ahol megkapta a halacskáját és most a húst is...erre mindegyiknek - naná - a másiké kell...na de akkor eddig miért nem?????? Csak hogy véletlenül se tudjak unatkozni.:))))

Egy kis off a cicákról.

Úgy tűnik a kislány tüzel...vagy mi? Múlt héten arra lettem figyelmes, hogy a kis tündér érdekes hangokat ad. Eddig ilyet nem hallottam és nem is tudtam rájönni eleinte, hogy mi baja lehet? Aztán csak azt láttam, hogy Szmötyike igencsak szimatolgat körülötte. Még mondtam is, hogy nem szeretnék se nyávogó kutyát, se ugató macskát...de nem gondoltam Én azt komolyan, meg szerintem még korai is lenne...de hát a cinyó nem úgy gondolta. Amint Olivér a közelébe került Csufika hasra vágta magát, popsi az égnek, farkinca oldalra és ott riszálta magát. Hát mit mondjak, Olivért nem tudta érdekelni...ugyan megnézte, hogy hát mégis mi lelte a kislányt, de aztán ott is hagyta.
Párom meg akarta vigasztalni, magához hívta. Kisasszony fel ölbe, hátat fordít, hasra vágja magát, popsi égnek, farkinca félre és még hátra is nézegetett: na...na...na????? Én lefordultam a kanapéról, úgy röhögtem, párom átment mimózába és erősen zavarba jött....már már elpirult.:)))) Bezzeg nem vihogtam, amikor vigasztalásképpen Én is megsimogattam és kaptam ugyanezt a jelenetet.:))) Szegénykém...már mindegy, csak valaki d..jon már meg????:) Jaj!
Aztán ez két nap után megszűnt, de a héten újra kezdődött. De már annyira, hogy Csufika gyakorlatilag magasra emelt popsival, félrehajtott farokkal hason csúszva közlekedett lakás szerte. Kutyuka erősen érdeklődött, mire kapott egy jól irányzott pofont...azóta nem próbálkozott.:)))
Olivérrel szerelmesen összeborultak néhányszor. Volt ott csók és ölelés (esküszöm! Ha nem látom nem hiszem) és még misszionárius pózban is próbálkoztak, amitől megint csak erősen vihognom kellett...ilyet se láttam soha!:))) Szerencsére nem történt direktben semmi...aminek aztán megint az lett a következménye, hogy egy simogatás után ismét kaptam "ajánlatot".:))) Kénytelen voltam elmagyarázni, hogy mindhalálig a fiúkat szeretem, közülük is inkább a kétlábúakat.:)))
Remélem, előbb/utóbb átesik rajta a drága, mert eléggé zavarba ejtő, egy kerregő, hason kúszó, pucsintó és még a farkát is félrehajtó - a félreértések elkerülése végett - macska a lakásban.:)))

2010. július 19.

14:39

Nem mondok újat...meleg van!:) Társulatom ezerrel látott neki a vedlésnek. Mindenhol és mindenen szőr ül/szálldos/lebeg.:( Némelyeket fésülgetni is kell, mert csomóban áll a pocin a szőr. Szegény Philipem pont ilyen...de rettentően nehezményezi, bár mindig sikerül egy adagot kifésülnöm belőle, mielőtt "kitépné" magát a kezemből. Ellentéte Maszat...az Ő szőrével semmi baj, éppen csak "miért ne fésüljem át" alapon szoktam csinosítani. Teljesen nyugodtan tűri, ahogy minden mást is. Ha a görik között fel lehetne állítani a türelem szobrát, ahhoz Maszat lehetne a minta.:)))
És hát az állandó nyári probléma, hogyan hűtsük őket? Az összes létező javaslatot kipróbáltam, de mindegyikkel ilyen-olyan okból kudarcot vallottam....a nedves törölközőt behúzkodták az alomba és annyi...a vizes palackot kicsomagolták, aztán nem törődtek vele, illetve félő volt, hogy kiharapják...és a többi is hasonló eredményt hozott.:( Tegnap még egy utolsó próbát tettem a csempével, de Fly olyan vehemenciával állt neki tologatni, alábújva megemelni, aztán elengedni, hogy akkor meg attól féltem, eltörik az a nyűves csempe és esetleg megvágja, vagy felnyal egy darabkát és lenyeli...brrrr!...hát inkább kivettem. Most az a módszer, hogy "spriccnivel" mindent (függőágyat, polcot - ahol van - ketrec alját) belocsolok...és a göriket is, amikor visszamennek. Sajnos a "medencébe" nem mindenki megy be hűsíteni magát.:( Minden évben remélem, hogy átvészeljük ezt az időszakot. Tegnap - mivel enyhült is és volt egy kis szellő - minden ajtót kinyitottam náluk, élveztük is mindnyájan nagyon.:)
Érdekes, hogy már az összes fiam rajtam mászva megy vissza a helyére. Ezt eddig csak a lányok csinálták, de egy ideje elkezdték a fiúk is. Azt hittem eddig, a súlyuk miatt nem csinálják, de úgy látszik az most pont nem befolyásolja őket.:) Csakis azok nem másznak rám, akik a létráról is haza tudnak menni.:)
Pancser eddig "jó" kisfiú volt, megvárta, amíg Én teszem vissza.:) Amióta Héróval van, megy a kisasszony után mint akit zsinóron húznak, sőt alkalmanként meg is előzi. A baj csak az, egyáltalán nem várják meg, hogy végezzek a ketreccel, két kör után már ott is vannak, szorosan egymás nyomában. Elég nehéz úgy almot takarítani, hogy két kíváncsi görényke próbál "hathatósan" segédkezni. Akkor görik le, de mire az egyiket letettem és nyúlok a másikért az első ismét úton van felfelé...szép az élet!!!:)
Ami pedig eddig soha nem fordult elő, Szása is rajtam mászik "haza". Csak néztem, amikor először csinálta!!! Mondjuk valahol még értem is. A halacska a mindenük Rubival. Igen ám, de amíg Szása szépen jól nevelten eszi meg, addig Rubi befalja a magáét, majd ráveti magát Szása adagjára. Azt is a napokban figyeltem meg, hogy újabban mekkora hisztit rendez az "ügy érdekében". Saját halacska eltűnt egy pillanat alatt és betámadta Szását. Fiacskám próbált tiltakozni, mire kapott harsány visítást, sikkantgatást és szó szerint a szájából szedte ki a halat a kis hárpia. A maflája meg hagyta.:))) Persze szokott kapni pótadagot és ha szerencséje van, azt meg is tudja enni, mielőtt élete párja arra is rábukna.:) És ez teljesen más hiszti, mint amikor menekül Szása "széptevése" elől...ilyen hangot még nem is hallottam eddig. Ez tipikusan női hiszti volt.:))) Rém idegesítő!!!

És egy kis macskás sztori a végére. Cicuka este szokott beélénkülni. Én a gépnél voltam, közben a TV-ben ment a "Csináljuk a fesztivált", azt hallgattam...valamint, hogy a cicus merre csörög/zörög/kapirgál. Arra kaptam fel a fejem, hogy csönd van - mármint a macska van csöndben - nézem, mit csinál??? Hát ült a TV előtt, nézte a képernyőt, miközben ott éppen a Quinn-től ment a Forever (jól írtam???). És csak erre az egy számra bukott, mert amint vége lett, ugyanúgy folytatta a cirkuszt, mint előtte!:) Anyám, van egy Quinn-imádó macskám!!!!:)))))
És ez halál komoly, nem viccelek!!! Alig hittem a szememnek!:)

2010. július 08.

15:12

Megállapítottam, hogy enyém a földkerekség legmaflább kutyája valamint a legpimaszabb kismacskája is akikkel megáldott/vert a sors.:)
Borsófőzeléket főztem. Evésnél Szmötyike az asztalig ugrált izgalmában (megint valami nem kutyának való, amire bukik) hát hagytam neki. Az, hogy milyen körülményesen áll neki enni - nehogy piszkos legyen a szőre, holott most lett lenyírva - egy dolog...de hogy a pimasz macsek simán beleeszik mellette a tálba, és hagyja, már egy másik. Ugrásra készen lestem, mi lesz a következmény. Kutyuka megszemlélte a macskát és....félreállt!:))) Anyám ne sirass!!!! És ez ugyanaz a kutya, aki - ha a kanapén ülök - bárkinek nekiugrik, aki akkor a közelembe jön! Előzőleg természetesen figyelmeztetően morog.
Közben cicukával vérre menő - természetesen az enyémre - harcot vívunk, hogy mit szabad a kis dögnek és mit nem! Véleményünk homlokegyenest eltérő!!! A macsek kizárólag magasan szeret közlekedni, úgymint: kis szekrény, számítógépasztal, konyhaasztal, konyhapult...de megelégszik a székek bármelyikével is a legvégső esetben...naná, mert onnan a felsorolt helyeket könnyen elérheti, amint hátat fordítok.
Nem hagyott fel a lakás leamortizálása iránti szándékával sem...tehát esténként - akkor indul be igazán - zeng a ház a NEM és SICC szavaktól (valamint a párom véleményétől macska-ügyben :D). Cicus belohol a kanapé mögé, majd a túloldalon előbújva folytatja onnan, ahol abba kellett hagynia.
Ha sikerül kellőképpen lefársztania, akkor - juszt is!!! - elheveredik a számítógépasztalon, ott is leginkább a billentyűzeten, jobb esetben előtte, viszont akkor meg a lábacskái a kezemen, nehogy használni tudjam az egeret.
Hiszen ott van Ő, picikén, bűbájosan, szépségesen mi az, hogy mással akarok foglalkozni???:)
Szmötyikét teljesen meghülyítette, mert hol dorombolva bújik hozzá, hol meg úgy fúj, mint egy gázkitörés. Szegény kis kutyám inkább tartja a távolságot, elvégre nem tudni, hogy a rapszodikus szörnyecske legközelebb mit lép? Hol lesz ebből barátság?

Kedden este sikerült kis időre lekötni a cicus figyelmét. Kígyónál etetés volt. Az első egeret rögtön elkapta - lévén vedlés és majd három hetes koplalás után - kettőt véletlenül egyszerre dobtam be és amíg az egyikkel molyolt, a másik ott sétálgatott, felhíva a cicus figyelmét. Hogy azt hogy szerette volna levadászni!!!!:))) Haláli volt, ahogy az üveget kaparta, hátha ki tudja szedni az egérkét.:) Egy pillanatra kísértésbe estem, hogy az utolsót neki adhatnám, de aztán belegondoltam, mi lesz, ha mégis meglép az egér és inkább azt is a kígyónak adtam.:)
Most az áldott pillanatok egyike van, a cicus valahol sziesztázik!!!:)))

2010. július 04.

19:58

Ma este Ficike átkelt a szivárványhídon.:(((( Nem volt már remény és szerettük annyira, hogy elengedtük.

Isten veled kicsi görény.:((( Nem leszel egyedül...Noir már ott vár, újra lehet csibészkedni...és ott már nem fáj többé semmi!!!!
(Kb. ez az egy ami vigasztal.) De borzasztóan fogsz hiányozni!!!:((((

2010. július 03.

14:05

Hogy ne csak szomorú dolgokat olvassunk, gondoltam írok egy kis mosolyogni valót is. Igaz, ez görényes oldal, de hát az Én naplóm, talán egy cica belefér.:)
Szóval, lett egy cicám. Apróka, vörös, bűbájos! (Pillanatnyilag a nappali leamortizálásán fáradozik, miközben folyamatosan nyávog). Nálunk az Olivér nevet kapta - a név kötelez alapon - merthogy elvileg fiú a drága. Nos, ezt még nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani, mert élénken tiltakozik a vizsgálat ellen...konkrétan foggal/körömmel.:)
Első napja azzal telt, hogy fújt mindenre és mindenkire....leginkább Szmötyikére, holott Ő mindent megtett a barátkozás érdekében...hálából szemen köpték. Azóta sértetten hátat fordít, ha a macsek a közelébe megy...pedig már menne!!!!:)))
Szóval első nap: kegyeskedett hagyni, hogy simogassuk, szeretgessük. Evett, ivott, alomra ment! Hurrá!!!
Másnap már reagált a simikre és élénken dorombolt, harmadnap pedig amint meglátott, már dorombolt!:)))
Ezzel szemben csak és kizárólag magasan óhajtana lenni, minek örömére a kanapé melletti szekrénykéről repült távirányító, telefon és minden, ami neki a kényelmes elhelyezkedésben útban volt. Ha a számítógéphez ültem csak a klaviatúrán rögtönzött séta tudta boldoggá tenni. Én nem örültem annyira, tehát: macska le, harsány NEM kíséretében. Mindenki tök jól hallotta, az egy macskát kivéve, ergo jött vissza. Ezt kb ezerszer ismételtük meg. Akkor taktikát váltott és felugrott mögém a székre, majd a hátamon felkapaszkodva - csúcs ez az érzés!!!! - felült a vállamra és persze mind az összes körmével kapaszkodott....fene a nyűgös gazdiját,.... ezt se tudtam értékelni. Kapott játékot, felakasztva, foglalkozzon azzal. Madzagra papírzsepi (hülye gazdi!!!) az fellógatva. Cicus lelkesedett, a nappali meg a behavazott táj jellegét kezdte felölteni. Elő kéne szedni a porszívót (de utálom!) vagy be kéne szerezni egy önjáró taksigépet, aminek csak csettint az ember, ha szükséges és legott eltakarít. Sürgősen valami mást kell fellógatni!!!!!
Tegnap cicukám felfedezte a kígyót. Kanapé széléről élénken szemlélte. Aztán - mielőtt megakadályozhattam volna - ugrott...és koppant!:) Jaj, szegénykém! Fél óráig egy gejzírt játszó macskán vihogtunk.:)
Ellenben tanulékony, mert az almot simán megtalálja, pedig az a lépcsőházban van. Ha csukva az ajtó, addig nyávog, míg ki nem viszem, ha meg nyitva egyedül is megoldja! Csak ne lenne olyan büdös!!!:(((( Ha macska megy, gazdi rögvest lohol a nyomában a lapáttal, de akkor is szörnyen irritál. Hát, mit tegyünk, valamiért, valamit. Ha majd megnő, már ki is engedhetem, de most még nem célszerű.
Amúgy pedig olyan fejecskéje van, mint Shrek kandúrjának, amikor előadja, hogy Ő az ártatlanság mintaképe. Kerekre "tátott" szempár, bűbájos pofi!:))) Meg kell zabálni! (Most éppen nem, mert felfedezte a Ficike alá szánt almot és mindenáron ki akarja kaparni.) Na, megoldottam, alom bement a hordozóba, macska meg van sértve!
Ja! És a legszebb!!! A macsek a kutya kajájára bukik, az eb meg a cicáéra...viszont nem vesznek össze, egyszerűen edényt cserélnek...hogy ebben mi a jó?????
Hát, gondoltam ezt is elmesélem...most hol sírok, hol meg nevetek.
Este odaült Ficike elé és nézte. Nem csinált semmit...aztán Ficike éppen felkelt, észrevette a cicust....összedugták a rácson át a nózijukat (ugrásra készen vártam mi lesz?) és nem történt semmi. Akkor egyszerre sírtam és nevettem.